Sheila Heti: Változások könyve



Nehéz szívvel kezd az olvasó egy olyan könyvet forgatni, amit nem átallanak a "feminista próza provokatív, ötletes és tündöklő ékkövének" nevezni. Hogy miért? Legfőképpen azért, mert még mindig egy olyan világban élünk, ahol a feminizmus a legtöbbek számára szitokszó. A férfiak támadásnak veszik, a nők jelentős része pedig "feminista vagyok, de" illetve "én nem vagyok nagy feminista" felkiáltással fogja ki a szelet saját sorstársai vitorlájából. Behódolni mindig könnyebb, mint lebontani a kártékony rendszereket, közgondolkodást, bérezési gyakorlatot, közbeszédet, stb.

Egy világban, melyben a nő nem egyenrangú fél, különösen gyermekvállalás tekintetében nem az, egyszerűen botrány egy ilyen könyvet megírni. Egy könyvet, melyben a főszereplő nő, horribilie dictu, elgondolkodik az anyaság kérdéseiről, és nem a hagyományos módon teszi azt. Nem azon filozofál, hogy szüljön-e harmadikat CSOK-ért, nem is azon, hogy mennyire jó lesz neki babázgatni otthon, de nem is azon, hogy a szüléstől válna -úgynevezett- igazi nővé, bármit is jelentsen ez. Nem, Heti nem átallja a nyilvánosság elé tárni azokat  a gondolatokat, amiket eddig szinte titkolt a nők igen széles rétege, jelesül: feltétlenül kell-e szülnie egy nőnek ahhoz, hogy minden fronton kiteljesedjen az élete, a párkapcsolata. Nem fél feltenni a legfontosabb kérdéseket, lecsupaszítva minden álságos társadalmi nyomástól és szirupos lózungtól (lásd: babaillat, igazi nő, a kapcsolat kiteljesedése, az élet értelme, egyebek). 

Ezért tud gondolatokat ébreszteni, hiszen nem csak arról gondolkodik és gondolkodtat el, hogy mit nyerhet személyében, társadalmi szinten és párkapcsolatában egy nő a gyerekvállalással, hanem azon is, hogy mi az, amit elveszít ezzel. Nyer-e és veszít-e egyáltalán, és ha igen, milyen mértékben? Képes lehet-e a jelen korban egy nő arra, hogy teljesen önálló, minden nyomástól mentes döntést hozzon a testéről és az életéről? Milyen mélyen vannak belénk ágyazva az évezredes agymosás rétegei? 

A mesélő teljesen lecsupaszítva áll az olvasója előtt. Minden fájó, bizonytalan, humoros, sőt, naturális gondolatmenetét olvashatjuk; egy férfi olvasó számára ez egészen megdöbbentő lehet (sajnos). Ez a szöveg revolúció. Végre valaki megírta! És végre így írta meg! Okosan, tisztán, mentegetőzésektől mentesen, és gondolatébresztően. 

Sokak szerint ez "újszerű" látásmód. Nem, nem az. Csak eddig nem kaphatott teret, nem vették azt észre, nem akarták látni, elfogadni, engedni stb. A feminizmus az a radikális eszme, miszerint a nő minden tekintetben egyenrangú és - jogú ember a férfival. A gyerekvállalás kérdésében is az lehetne, ha nem nyomná a vállát a társadalom véleménye, a hagyományok, az elvárások, és minden egyéb. Ez az okos szöveg -remélhetőleg- sokakat ráébreszt majd arra, hogy messze vagyunk még attól a kortól, melyben egy nő minden körülmények között éppen olyan felszabadultan lehet az, aki, mint egy férfi. 

"Van valami fenyegető abban, ha egy nő nem a gyerekeivel van elfoglalva. Valamiféle elvarratlan szál érzés társul hozzá. Vajon mihez kezd helyette? Miféle bajt kever?" 

Gondolatébresztőként, inspiráció gyanánt, élvezetes és intelligens könyvként, és nem utolsó sorban: kiváló szórakozásként ajánlom az idei nyaralásra, mindenkinek. Beszélgessünk róla végre! Érdemes. 

Első mondat:
"A három pénzérme feldobásának módszere a Yi-kingből, egy több mint háromezer éves jövendölési útmutatóból ered."

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések