László Ágnes: Kovács Nimród-Jó pincér voltam


Nincs kudarc, csak tanulság.

Vannak tekintélyt parancsoló életutak. Olyan pályák, amik előtt nem lehet elmenni szó nélkül. Ezeken az utakon, kivétel nélkül, ízig-vérig önazonos személyiségek haladnak töretlenül előre, sőt: fölfelé. Szinte mindig archetípusai ők a self-made man karakterének, azaz önmagukat "csinálták meg". Ezek az emberek láthatólag a semmiből, ahogy mondani szokás: hátszél nélkül alkottak maradandót, kivételeset, említésre méltót. Kevesen vannak, de például szolgálhatnak sok tekintetben. 

Ezen emberek csoportjának pedig igen kis szeletét alkotják azok, akiknek az élete -ráadásul- kész kalandregény, esetleg tanulságmese. Kovács Nimródé eleddig az. A nyolcadik kerületből eljutni a hetvenes években az Egyesült Államokba úgy, hogy abban legyen disszidálás, tenger-átúszás, menekülttábor is, már önmagában megér egy novellát. Azonban itt nem egy novellányi kalandról van csupán szó. Ez a pincér fiú ugyanis nem akart pincér maradni örökké, ezért nemes egyszerűséggel felküzdötte magát a legfelsőbb nemzetközi üzleti körökig.  Irigylésre méltó, nem igaz? De vajon irigyelnénk-e a munka mellett, egy idegen országban és idegen nyelven áttanult éjszakákért, a küzdelemért, a fáradtságért is? Az érem, és az ő két oldala ...

Az évek során olyan cégek, lehetőségek, feladatok jöttek sorban, mint a UPC létrehozása, vagy az HBO, most pedig, visszavonulva a nagyvállalatok világától, a borászkodás. Mégpedig Egerben, nem is eredménytelenül. A Kovács Nimród Winery borai egyre magasabb presztizzsel bírnak, egyre több díjat nyernek el, igen rövid idő alatt. Kis szubjektív: Booklány külön köszönettel tartozik azért, hogy megismerhette, mit is jelent a bikavér valójában. Az a palack bikavér, ami akár nemzetközi színvonalú, s egyben könnyed, játékos tétel is lehet, az megér egy (és még sok misét). Privát kis reveláció volt ez, ami örökre elmosta a korábban kóstolt, rossz emlékű, nehéz, savas, diszharmonikus, merényletszerű löttyök emlékét.

Egy szó, mint száz: ez az életpálya megér egy estét, egy pohár obligát borral, természetesen. Annál is inkább, mert a kérdező, mit kérdező, beszélgetőtárs az a László Ágnes, akit én már csak legendaként szoktam aposztrofálni, talán elnézi ezt nekem. Az iskolapéldája annak, hogy milyen remek dolgok születhetnek akkor, ha valaki őszinte lelkesedéssel, kíváncsisággal, bizalommal és alázattal dolgozik, s teszi ezt nem csupán a  pályája kezdetén, hanem minden egyes új feladatában. Ő az, aki mindig egyenlő partnere interjúalanyainak, úgy van jelen, mint egy operaduettben vagy egy tangóban a férfi: olyan egyenrangú félként, akinek nincs más dolga, mint ragyogtatni a partnerét, mintegy aláhúzni a partner személyiségét. Ehhez nem elég felkészültnek lenni, nem elég a szakmai fogások birtokában lenni, ehhez merni kell kíváncsinak lenni, és tudni kell, sőt: merni kell kérdezni. Ez a legnehezebb dolog mind közül: fegyelem, figyelem és alázat szükségeltetik hozzá. Valamint az az érzék, ami csak egy bizonyos fokig tanulható csak; amit ebben a könyvben olvashatunk, az már túlmutat ezen.

Éppen ezért lett ennyire érdekes ez a riportkönyv: nem elég, hogy az interjú alanya ennyire érdekes személyiség, hanem a szerző érdekes módon képes volt úgy létrehozni a kötetet, mintha ujjgyakorlat lenne. Könnyedén, gördülékenyen, már-már játszi könnyedségűnek tetszőn, eltakarva azt a hatalmas munkát, ami nyilvánvalóan ott van a paraván mögött. Így az olvasó nem kap mást, mint egy érdekes, és igen tanulságos beszélgetést: egy jó élményt.

A perzsaszőnyegek szövői mindig -akarattal- elrejtenek egy hibát az egyébként műalkotásnak is gyakran beillő munkáikban, hogy ne eshessenek a kevélység, a rátartiság, az öntömjénezés csapdájába, ezzel is emlékeztetve magukat, s a szőnyeg tulajdonosát arra, hogy ember tökéletest nem alkothat: az a felsőbb szférák előjoga. Ennél a könyvnél a küllem ez a hiba. Emlékeztet a kilencvenes évek közepének motivációs köteteire, egyszerűen nem nő föl a tartalomhoz.  

Úgy tűnik, valóban csak Isten lehet tökéletes. 

Első mondat:
"Kora nyáreste volt."

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések