Anna Erelle: A dzsihád jegyese



Meglehetős kétkedéssel kezdtem olvasni ezt a könyvet, mert éltem a gyanúperrel, hogy ez a történet egy sok, "fátyol mögött-történetből". Amikor pedig kiderült, hogy korántsem az, nem tudtam eldönteni, hogy dühös vagyok-e, vagy inkább csak aggódom, de kezdjük az elején.

Az egész világon az "A dzsihádista jegyese" címmel megjelenő könyvet magyarul "A dzsihád jegyeseként" dobták piacra, aminél kevés kártékonyabb dolgot tudok elképzelni manapság, amikor teljesen más jelentéstartalom kapcsolódik a közbeszédben e két szóhoz. Fel nem foghatom, mire jó egy, a Koránból származó alapvetést összemosni mindazzal az aljassággal, amit az IS képvisel. Mire jó bedőlni a rossz retorikának és a torzításoknak, mire jó hallgatólagosan megerősíteni azt a téveszmét, hogy ezt jelenti a dzsihád, és hogy ez az iszlámnak szerves része lenne. Károsnak tartom azt, hogy ez segíti mindezt összemosni a fejekben, hiszen sokan nem olvassák a könyvet, nem olvasnak utána  különbözőségeknek, csak látnak egy borítót, majd pedig bólintanak egyet: aha, hát ilyen gonosz dolog ez az iszlám. Miközben egyre terjednek a @notinmyname, azaz nem az én nevemben jelzésű videók, felhívások, és igaz iszlám hitű emberek, és az igaz iszlám tisztességes vezetői igyekeznek megragadni minden fórumot, hogy kifejezzék tiltakozásukat a kegyetlenségek, a terrorcselekmények, és mindazon aljas tettekkel, és azok elkövetőivel szemben, amivel  és akikkel összemossa őket a mainstream média. Alig egy hete, Párizsban, nem az iszlám ölt. Magukat egy épp kapóra jövő álca mögé rejtő köztörvényes bűnözők gyilkoltak halomra embereket. Az IS nem Mohamed próféta vallása. Ha Allah létezik, gyűlöli a magát Iszlám Államnak hívó terrorszervezetet, és annak követőjét. S hadd jegyezzem meg ezen a ponton: az istenetek bosszút fog állni rajtatok. Remélem, mihamarabb!

De vissza a könyvhöz: a jelenleg Anna Erelle néven publikáló újságírónő betette a fejét a hurokba, amikor azt hitte: egy terrorszervezet egyik befolyásos tagjából egy egyszerű álnéven (majd amatőr hibát is elkövetve), anélkül szedhet ki információkat, hogy magára vonná azzal a bosszú ódiumát. Egy készülő riportjához anyagot gyűjtvén teremtett magának egy másik személyazonosságot, Melodie néven, hogy feltérképezze belülről, mi az oka annak, hogy annyi nyugati, különösen francia fiatal csatlakozik az IS-hoz. Meg akarta tudni, mivel veszik rá a szabadságot már megízlelt fiúkat és lányokat, hogy önként válasszák a földi poklot. A reménytelenség, a kilátástalanság csimborasszóját kereste, és meg is találta azt. Abi Bilel al-Firanzival bonyolódott virtuális társalgásba, vele, akivel épeszű ember nem szeretne csevegni. A férfi egy, abból a valószínűleg több száz vagy több ezer, ún. toborzó közül, akik felhajtják a neten a jövőkép nélküli iszlám hitű, vagy iszlámra áttért fiúkat ágyútölteléknek, lányokat pedig szexrabszolgának. 

A könyvből kiderül az is, hogy ez az ember nem csak egy a sok közül, hanem a terrorszervezet legbelső köreihez tartozik, aki a fejébe vette, hogy ezt a bizonyos Melodie-t feleségül veszi. Az újságírónő pedig, a kritikus ponton kiszállva a történetből, kapott egy emléket: a fatvát. Akit fatva alá vonnak, pontosabban, akire azt kimondják, azt, a szunniták szerint, bárkinek joga megölni. Annak idején Salman Rushdie-t is ezzel kényszerítettek a Sátáni versek megírása után, több éves bujkálásra. 

Elég az hozzá, hogy ez a fiatal nő most szintén bujkál. Igaz, hogy az élményeiből született könyvből sokat meg lehet tudni az IS toborzási módszereiről, valamint arról, hogy miként élte meg mindezt ő maga, mégis azt mondom, hogy ez a könyv inkább a közvetített információi miatt értékes, semmint más miatt. Ez az élménybeszámoló felvilágosító munkában nagyon erős. 

S hogy miért írtam, hogy dühös vagyok? Azért, mert fel nem foghatom, hogy lehet valaki olyan ostoba, hogy elhiszi: egy álnéven létrehozott Skype-fiók elég ahhoz, hogy ezeket a nyugati módszerekkel kiképzett, kémhárításban és a virtuális térben is jártas, kegyetlen és gátlástalan senkiket átverhesse? Hogy hihette ezt valaki, aki róluk gyűjtött anyagot? És főleg: miért? Jól mutatja ez is a nyugat tudatlanságát, azt, hogy alig egy évvel ezelőtt még kevesen tudtak az IS-ról, nem mérték fel annak erejét és befolyását, és még most is csak futunk az események után, nem értve: mi is zajlik körülöttünk a világban. A helyzet végtelen bonyolultságát az egymásnak ellent mondó államérdekek egyre csak fokozzák, és elég csak feltenni a kérdést: kiknek adják el az olajat, kik képezték ki őket, és kitől vásároltak fegyvereket? Az egész világképünk felborulna, ha meglennének a számlák ...

Úgy fogsz bánni ezzel a könyvvel, Olvasó, mint egy véres balesettel, vagy természeti katasztrófával: nem tudod majd róla levenni a szemed, miközben a végletekig elborzaszt, amit látsz, amit olvasol. 

Első mondat:
"Figyelj! Annyira szeretlek, ahogy még senkit!"

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések