J.K. Rowling: Átmeneti üresedés



Lássuk akkor Herripotter Néni könyvét, melyet "muszáj volt megírnia" és felnőtteknek szól. Az elmúlt napokban, amíg olvastam, azon gondolkodtam, hogy akkor is ilyen nehézkes lenne a dolog, ha nem egy Nobel-díjas regény után olvasom, de nem jutottam döntésre. Így nem zárom ki annak lehetőségét, hogy kb. húsz százalékban ez a kontraszt is benne van a pakliban: a kontraszt, ami a nem csak szórakoztató, hanem lelket gyönyörködtető irodalom és ami a ponyva között feszül. De nem vagyok ebben sem biztos, tekintve, hogy szerintem a jó ponyva remekmű.  Ha jó.

Végig az járt a fejemben, hogy mire a nyilatkozatok, mi szerint "muszáj" volt megírnia ezt a könyvet? Érdektelen emberek érdektelen történeteiről van szó, melyek akkor tudnak működni, ha igazán jól vannak megírva. Kiváló példa erre Ken Follett, aki mindig tudja, hogy mitől érdekes a kisember sztorija, szóval nem kell elmennünk feltétlenül a szépirodalomig, ha ilyet keresünk. Én leginkább azt éreztem, hogy egyszer s mindenkorra  meg akarja húzni az írónő a határt az általa igen jól ismert underclass és gyöpös alsó középosztály, valamint önmaga között. Mintha kissé kinyilatkoztatna: én, amióta sikeresen szerződtem a filmiparral,  már nem tartozom közétek, sőt, visszamenőleg nem is tartoztam. Sokkal inkább érzem a szerző újrapozicionálásának a könyvet, semmint egy világra kívánkozó történetnek.

Mely történet nem a felnőtteknek szól. Illetve, lehet, hogy szándéka szerint nekik, azonban a valóságban a nagykamaszoknak magyarázza a felnőttek világát. Egy történet attól nem lesz felnőtteknek szóló, hogy ugyanúgy írjuk meg, mint a tinihorrort, azzal a különbséggel, hogy most vannak benne gyakori káromkodások és szexjelenetszerűségek. Végtelenül dagályosan és terjengősen megírva, mintha nem is történetet olvasnánk, hanem a mindenki családjában előforduló Szószátyár Nagynénit hallgatnánk, aki, mint tudjuk, képtelen végigmondani egy történetet, mert mindig eszébe jut arról egy másik, amit közben szintén elmesél és már senki nem emlékszik -ő maga sem-, hogy honnan is indult el vagy kik azok az emberek, akiket emleget. 

Apropó, felnőttek világa... az egész könyvben az egyetlen, nem kicsinyes, nem érdekvézérelt, nem alantas ösztönökkel élő, nem pénzhajhász, nem kapzsi, nem gyökéragyú, nem alkoholista, nem agresszív, nem drogos, sőt, egyáltalán: az egyetlen valódi boldogságban és működő családban élő ember már az elején meghal. Rajta kívül minden karakter minimum megnyomorított, de leginkább egy két lábon járó jellemhiba. Perverz örömmel felvázolva a családon belüli szexuális erőszakot vagy minden egyéb dolgot, amitől jóérzésű ember világképe és gyomra forog. Mint az agyonmarketingelt gyereksorozatban, igaz, ott legalább volt valami csírája annak, ami nem romlott vagy gonosz. Itt nincs. Minden tohonya, bűzlő, álságos és rohad. De nem azért, mert ilyen világot fest az írói képzelet, hanem mert így magyarázza a világot az olvasónak ez az immáron elegáns, drága ruhákba bújtatott, mindezen felülemelkedő nő. Kissé közepes módon.

Ez most végletekig olyan, mintha szidnám a könyvet, mintha beállnék a valószínűleg menetrendszerűen megjelenő köpködőkórusba, pedig nem erről van szó. Pusztán arról, hogy ha álnéven adták volna ki az Átmeneti üresedést, hát, nem kavarta volna fel az állóvizet. Sőt, nem biztos, hogy kiadták volna, ha nem saját néven juttatja el a kiadóhoz. Egyszerűen nem sok dologról szól, s hiába érzem én, hogy mit akart elmesélni a világról (azt, hogy a dolgok kicsiben is így működnek, mint nagyban, hogy milyen eltitkolt vágyak vezetik az embereket és milyen érdekvezérelt a világ, s hogy a vidék békés leple alatt micsoda háborúk dúlnak), ha nem mesélte el. Csak bizonygatta, hogy megy ez nekem, emberek...

Első mondat:
"Barry Fairbrother nem akart házon kívül vacsorázni."

Megjegyzések

  1. Bízom benned, így inkább kihagyom.
    Köszönöm a lényegretörő meglátásaidat!
    Sok hasznosat írsz, vannak könyvek, amik elolvasása mellett vacilálok, nagy segítség az, hogy olvasom a kritikáidat. Segít jobban választani.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Ne viccelj, Corinne, én köszönöm, hogy olvasol, véleményezel :)
      Bíztam ebben a könyvben, legalábbis reméltem, hogy jó lesz, ám minden jó szándékom mellett sem tetszett sajnos... De nem is tetszhet minden az embernek :)

      Törlés
    2. Egyetertek. Am azt hiszem, hasonlo az izlesunk, orulok, hogy radtalaltam!
      (bocs ez a francia klaviaturas gepem)

      Törlés
  2. Igen, bár reménykedtem! Azért még nem adom fel, de általában nagyjából egyezik az ízlésünk. :-)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Még az is lehet, hogy neked tetszeni fog :) Tényleg kíváncsi leszek, mi lesz a véleményed róla!

      Törlés
  3. Egyetértek a kritikával, kivéve, hogy az írónő elhatárolódása lenne az "underclass"-tól. Ismerve életútját szerintem pont nem erről van szó. Az az igazság, hogy valószínű kemény társadalomkritikát szeretett volna írni, de ahhoz ez a regény nem elegendő. Miközben olvastam, végig az járt a fejemben, hogy nem tudta eldönteni, most könnyed szórakoztató angol kisvárosi regényt írjon, vagy nagyon kemény társadalomkritikát, a pitiánerség, valamint a szegénység leplezetlen bemutatásával. Egyik sem sikerült, bár nem tudom, mennyit rontott a fordítás. Kár, hogy nem eredetiben olvastam. Mindenesetre sajnos valóban nem alkotott akkorát, mint Harry Potter-rel. Viszont azért el is gondolkodtatott és hát, nem jó szájízzel tettem le a könyvet és ennek nem a könyv stílusához, a regény milyenségéhez volt köze.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Én is éreztem, hogy sokat akart a szarka s nem bírta a farka...

      Törlés
  4. Hát igen, de ettől még nem kell őt kiüldözni a világból. Azt hiszem nem ő az egyedüli író, aki alkot egy nagyon jót és nem tudja megismételni. Van egy itthoni irónőnk is, aki tuti kis tini regénysorozatot írt, de más regényét nem bírtam elolvasni, pedig megpróbáltam. Holott nagyon hasonló volt a regény szerkezete, témája, minden, mégis olvashatatlan volt a számomra, míg a másik sorozatát meg nem bírtam letenni. Előfordul az ilyesmi :). Ettől még a Harry Potter nagyon jó volt és nagyon remélem, hogy lesz lehetőségünk még olyan jó gyerek könyvet olvasni, mint az volt!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Én nem vagyok híve az érdemtelen púderozásnak. Ez a könyv önmagában pont ennyi, amit leírtam róla. Irreleváns, hogy egyszer sikeresen eladott a filmiparnak egy egész jó gyerekkönyv-sorozatot :)

      Törlés
  5. Azért volt muszáj megírnia ezt a könyvet, mert a Harry Potter sötét de ugyanakkor szeretettel és jósággal átitatott meséjében nem tudta kiírni magából a való világ brutalitását. Én hálás vagyok neki, hogy ezt most megtette.

    VálaszTörlés
  6. Jó volt itt olvasni, hogy nem csak nekem volt unalmas a könyv. Megküzdöttem vele, de kár volt.

    VálaszTörlés

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések